Acélgyári történelem IV.

Tarjáni Képek

Munkások, lakótelepek, kultúra, oktatás – a kezdetektől a felszabadulásig

A gyár üzemeltetéséhez szükséges munkáslétszámot helyből és a közel környékről biztositani nem tudták – mivel a helybeli lakosság kezdetben nehezen barátkozott mind a bányai, mind az ipari munkával-, a munkaerő javarészét a felvidéki megyékből -a munkanélküliségben élő szlovák lakosságból-, valamint a monarchia országaiból, sőt Svájcból is toborozták. A gyár első munkásfelvételi naplóját lapozgatva, egész szlovák környékek leszármazottainak neveit találjuk. Alsó- és Felsőlehota, Breznóbánya, Mostenicz, Jolsva, Lopér, Prakfalva és még sok, a Garam völgyében meghuzódó kis falu férfiai költöztek a telepre.