“Salgótarján kertvárosi részén, gyönyörű természeti környezetben, a strand és a csónákozó tó partján található a szálloda.”
Eredetileg SZMT Oktatási és Művelődési Intézményének építették 1982-ben. (SZMT -Szakszervezetek Megyei Tanácsa).
2003-ban adták el a szakszervezetek, mára ez maradt belőle.
viszki-kóla
nyerésben
hajléktalanszálló
Amit elküldhettem volna, ha
“dísz” kút
Ujjgyakorlat
Boszorkányűző
Cicakő
Töklámpás
mandala
somosi tűzbagoly
tűzmadarak
Minimalista vas
Ezzel már több munka volt
Nem tudtam eldönteni, hogy tulipános, vagy ördögszarvas.
Modern öntöttvas
Színes öntöttvas
Díszes öntöttvas
A fa volt idősebb, vagy a sír?
A Medvesi Fotó Maraton keretében lehetőség volt végigjárni a Medves Hotel melletti István-tárót.
A Salgótarjáni Vasfinomító Társulat megalakulása (1968) előtt is voltak kisebb bányák a Medves-fennsík peremén, ezeknek a bányáknak a szénjogát vette meg a Társulat, és kezdett Salgóbányán szénkitermelésbe. A miocén kori barnaszén telepek legvastagabb részeit (a ma Szlovákiához tartozó) keleti területen fejtették az István tárón keresztül. A ’60-as években szűnt meg a szénbányászat, mert a szenet már a határon túl lehetett volna csak fejteni, illetve az Acélgyár is átállt az itteni szénből készített generátorgázról földgázra.
Az István-táróban a szénbányászatot felváltotta a vízbányászat. A táró végében (630 méter) található forrás percenkét közel 300 liter vizet biztosít Salgóbányától a Beszterce lakótelepig. Közel majdnem ugyanennyi öregségi víz is távozik percenként a bányából, és táplálja a Zagyvát.
(Külön köszönet a Vízmű dolgozóinak a “táratlóvezetésért”)
“Elemcsere” a bányában használt hagyományos világító eszközben – a karbidlámpában.
A lámpa kb. ekkora fényt ad a sötétben.
Csilléje is van a bányának, de ezen már nem szenet szállítanak (nem is igazi szenes csille).
“Földmozgásfigyelő kézikészülék” 🙂 Ha kiesik akkor tágul, ha összenyomódik a faék akkor tömörödik a vágat feletti szikla.
A vágat nem egységes biztosítással készült. mikor milyen anyagot tudtak a felszámolás alatt lévő többi bányából átmenteni.
45 méter mélyen a föld alatt.
A bánya elég “száraz” nem nagyon csöpög benne a víz, de ahol csöpög ott aztán rendesen esik, ez ellen véd ez az “esernyő”.
A vas-hidroxid néhol vastagon ül a falakon. A vas támgerenda eltört, fával pótolták, a vas-hidroxid összenövesztette a fát a vassal.
Bányapatak
Egy szakaszt alá kellett dúcolni, mert megmozdult felette a föld…
…megcsúszott a szikla a márgán.
Bazalt
A tárna végében ajtó zárja el a forrást. A sárga pontnál van a légakna, ami majd’ ötven méterrel nyúlik fel a felszínre.
Itt még látni a sötétséget az alagút végén 🙂
Itt már a fényt az alagút végén.
Csak úgy 