MEOE Salgótarjáni szervezetének gyermeknapi kutyás bemutatója
Month: May 2011
Pipacs!
Tarjáni KépekNem kellett messzire menni, valami piroslik a kazári dombok között.
A tavalyi pipacsos rét egy darabja lecsúszott ebbe a völgykatlanba 🙂
És összekeveredett a repcével.
Pipacs
UncategorizedSzentkúti oltárfelújjítás
UncategorizedSzentkút 3D
UncategorizedBaglyaskő 3d
UncategorizedPipacs?
Tarjáni KépekA tavalyi pipacsos rét sokak tetszését elnyerte, ezért megnéztem az idén érdemes-e kisétálni Vizslásnál a dombtetőre.
Igen, jól látszik! Ennyi az idei idei pipacs virágzás, ahol tavaly egy egész mező piroslott.
Csak ez a” fára mászott” csiga jutott mára 😦
Most keresgélhetek új pipacsos rétet. Holnap kiderül találtam-e 🙂
A szentkúti oltár helye
Tarjáni KépekMár több mint egy éve építik újjá a szentkúti basilica minor oltárát.
Az oltár újraépítéséhez továbbra is szükség van segítségre, az alábbi címre lehet küldeni adományokat :
Az oltár még egyben ITT.
A Szűzanya, karján a kis Jézussal is új helyen látható a templomban
A szent kút
Szentkút 3D
Tarjáni KépekKépeslapok – Losonc – Lučenec III.
Tarjáni KépekLosoncapátfalván építette 1860-ban gróf Cebrián László ezt a kastélyt, melynek később tulajdonosa Hubay Jenő hegedűművész lett, aki feleségül vette a gróf Róza nevű lányát. Losoncapátfalvát 1960-ben csatolták Losonchoz.
Egy érdekesség a Hubay utódokról:
A filmben a Hubay Cebrian család négy generációjának sorsa kerül bemutatásra. Hubay Jenő világhírű hegedűművész és zeneszerző volt. Egyik fia, Andor a Herendi Porcelengyár művészeti igazgatójaként alkotott maradandót, majd a második világháború után norvég származású feleségével előbb Norvégiában, majd véglegesen Portugáliában telepedtek le. Hubay Cebrian Andor a leghíresebb ibériai porcelángyárat virágoztatta fel, feleségének az 1970-es évek elején írt visszaemlékezése Angliában és Portugáliában egyaránt nagy sikert aratott. Fiuk, Hubay Cebrián László a Disney spanyolországi és portugáliai igazgatója volt, napjainkban pedig a magyar és ibériai kereskedelmi kapcsolatok felvirágoztatásán dolgozik.
Losonc kapuit egy 1840-ben hozott törvény, a bányavárosok 7 mérföldes körzete tilalmának feloldása után – a város tanácsával szemben a vármegye támogatásával – nyitották meg az izraeliták előtt. 1844-ben már 19 zsidó család – 10 kereskedő és házaló, 6 mester és 3 “akármilyen életmódú” családfő – összesen 97 személy élt Losoncon, továbbá 38 család – 9 kereskedő, 14 iparos, 9 haszonbérlő, 1 rabbi és 4 egyéb foglalkozású családapa – vagyis 194 fő Tugárban.
A losonci 25. gyalogezred zenekarának karmesterei közé tartozott egy ideig – húszévesen- Lehár Ferenc is.
Lehár Ferenc két indulója: a Losonci induló és a Lyuk-lyuk induló
[audio:http://tarjanikepek.hu/audio/Losonci.mp3,http://tarjanikepek.hu/audio/Lyuk.mp3%5D“Felvidék Debrecene” – Losonc társadalmi fejlődése és városiasodása az újkorban